Alsóbogát község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Somogy megye
Kistérség: Kaposvári kistérség
Lakosság: 300 fő
Terület: 12.01 km²
Népsűrűség: 24,98 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 82

Fekvése

A Kapos – Koppány menti dombvidéken fekszik, Kaposvártól 20 km-re. Alsóbogát Somogy megyében, Kaposvártól a megye központtól 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár - Fonyód útvonalon közelíthető meg, Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne Mernyén keresztül. Vasúti összeköttetése 6 km-re Somogyjádon van.

Környező települések

Kelet: Somogygeszti (39,6 km, föld út: 2,8 km); Észak-nyugat: Edde (9,3 km, föld út: 2,4 km); Nyugat: Somogyjád (4,2 km); Dél-nyugat: Várda (10,4 km, föld út: 5,3 km); Dél: Magyaregres (22,8 km, föld út: 11,2 km);

Alsóbogát fontosabb adatai

Lélekszám: 314 fő

Területe:

Belterület: 69 ha Külterület: 1131 ha

Megye: Somogy Megyei jogú város: Kaposvár Lakások száma: 101 db, ebből önkormányzati: 2 db Vezetékes ivóvízzel ellátott: 100% Vezetékes gázzal ellátott: 35% Vezetékes telefonnal ellátott: 48% Burkolt (portalanított) út: 100% (Vörösmarty u., Szabadság u., Petőfi u., Béke u.)

Története

A település nevét Bogát harkáról kapta. Első írásos említése 1229-ből származik (Bagat). Bogát a középkorban valószínüleg jelentős település lehetett, azonban idővel két részre szakadt. A török hódoltság idején elnéptelenedett. Alsóbogát mint külterületi társközség Eddéhez, majd Somogyjádhoz tartozott, közigazgatásilag 1994-ben lett önálló. A községünk Bogát harkáról kapta a nevét. A fejedelem hatalmát a X. században azok a gyepvasat feldolgozó kohásztelepek alapozták meg, amelyeket az elmúlt évtizedben tártak fel a régészek. A területet és a környéken található pusztákat 1083-95 táján Szent László király a Szentmártoni apátságnak adta, majd 1229-ben a Székesfehérvári káptalan birtoka lett.

A középkorban Alsóbogát nagy falu volt, mintegy 20 hektárnyi területen lelhetők fel az ebből az időből származó cserepek. A község a pannonhalmi apátsághoz tartozott, majd a török időkben elnéptelenedett. A jobbágytelkes gazdák művelte Alsó- és Felsőbogát urai a későbbiekben folyamatosan változtak. A Lengyel, a Boronkay, a Festetics, majd a Zichy családé lett. A környéket végül az Inkeyek birtokolták az 1945-ös földosztásig.

1947-48-ban állami gazdaság szerveződött a majorok területén, a falu központtá vált, jelentős volt a fejlesztés, a munka lehetősége idevonzotta a környékbelieket. A mezőgazdaság fejlődése a hetvenes évek végéig töretlen volt, ekkor áthelyezték a központot Öreglakra. A létfeltételek ettől kezdve folyamatosan romlottak, az elmúlt évekig.

Alsóbogát közigazgatásilag Somogyjádhoz tartozott, a rendszerváltozáskor 1990-től azonban Edde község településrészeként működött, majd az 1994. évi választásoktól önálló községként, önálló önkormányzattal működik. Körjegyzőséget Somogyjáddal és Eddével társulásos formában tartanak fent, Somogyjád központtal.

Hagyományként a szájról-szájra terjedő mesék, mondák, balladák és cselédtörténetek maradtak fenn. Ilyen Juhász András balladája, amely szerint a kanász állatai elbitangoltak és az osztopáni bíró elvette őket, ezért a jó kanász betyárnak állt. Az öreg Inkey báróról és a tavakba fúlt szerencsétlenekről még ma is keringenek a legendák.

A nyolcvanas évek nagyarányú elköltözési hulláma mára már lelassult, sőt enyhe emelkedést mutat a lélekszám terén.

Nevezetességei

Festetics-kastély (klasszicista stílusú, 19. század közepe)
Alsóbogátpusztai kiskastély (18. század)
Halastavak

E gyönyörű tájat színesíti a műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja, ahol a Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit. Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül klasszicista stílusban - a jelenlegi állapot szerint - épített, magánkézben lévő műemlékünk, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő eleme, a Festetics - Inkey kastély. A kétszintes - tetőtér beépíthetőséggel és pincével együtt - mintegy 2500 négyzetméteres épület még így lepusztult állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Utunkat folytatva újabb gyöngyszemét tekinthetjük meg a településnek, a szintén műemlék empire-stílusú katolikus kápolnát, amely a község egyházközösségének a tulajdonában van. Az Inkey-család házi kápolnának emeltette maga és népe számára 1850-ben. A védőszentje Páduai Szent Antal, aki a Barabás Miklós festette oltárképen is látható. E nagyjelentőségű alkotást 1992-ben barbár módon ellopták, de a rendőrség kétéves nyomozásának köszönhetően előkerült, ám sajnos megrongálódott állapotban. A Magyar Szépművészeti Múzeumban Csala Ildikó restaurálta, s jelenleg is ott őrzik. A kápolnát pályázatokon nyert pénzből majdnem teljesen felújítottuk. 2005 nyarán a negyedik lépcsőben elkészül a közművek és a riasztó bekötése is. A kis épület padlófűtést is kapott. Az oltárkép ezután kerül csak vissza a helyére. Így végre olyan állapotban lesz a kápolnánk, ahogyan egy országosan védett műemléknek lennie kell. Sétánkat észak felé folytatva újabb műemléket csodálhatunk meg: a Nepomuki Szent János szobrot, mely a restaurálásnak köszönhetően, ismét régi pompájában hirdeti őseink hagyatékát. Érdekessége, hogy - a számunkra felbecsülhetetlen eszmei értékén felül - a népi hiedelem szerint a felállítását követően a községet nem verte el jégeső. A falu elhelyezkedésének vízválasztó jellege miatt ez valóban így van. Az utca végén áll a kúria, melyet a környéken csak kiskastélynak hívunk. Az egyszintes jó állapotban lévő épület jellegzetessége, hogy az étkező falait eredeti freskók borítják. Jelenleg magántulajdonban van.

Híres Bogátiak

Joáchimstadt Szilárd lelkész (1803. május 13. Devecser - 1871. április 20. Alsóbogát)

Egyházi tanulmányainak befejezését követően piarista szerzetes tanár lett. Kolozsváron, majd Temesváron magyar nyelvtant tanított. Az 1848-49-es szabadságharc idején tábori lelkészként szolgálta a haza ügyét. Parancsnoka Kiss Ernő honvéd tábornok lett. 1848.november 22-tol a Nagybecskereki tábori kórház lelkésze volt. A sebesülteket ápolta, vigasztalta, osztozott sorsukon. Görgey Artúr seregénél Világosig vonult vissza, ahol fogságba esett. A bírósági tárgyalás során ártatlannak találták. Szabadulását követően Kecskemétre került, ahol iskolaigazgatónak nevezték ki. Pár évnyi igazgatói munka után az Inkey család házi lelkészeként került Alsóbogátra, ahol az uraság cselédeinek nyújtott lelki vigaszt. 1871.április 20-án hunyt el. Maradványait az alsóbogáti temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírja ma már nem található meg.

Sírvers

"Úgy mentem el El sem búcsúztam Édes anyámnak Kedves gyermeke voltam Mint kinyílt rózsa Korán földbe hulltam Ifjú koromban Jött a halál értem Szűzanyánál vagyok Ne sírjatok értem"

Kalmár László matematikus (1905. március 27. Alsóbogát - 1976. augusztus 2. Mátraháza)

Kalmár László a Somogy megyei Alsóbogátpusztán született, majd gyermekéveit Sárszentágotán töltötte. Ötéves korában itt adták be az általános iskolába, ahol rögtön a második osztályba vették fel, mert négyévesen tudott írni, olvasni és számokkal alapműveleteket végezni. Középiskolai tanulmányait a budapesti I. kerületi Állami Gimnáziumban folytatta. 1922-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatójaként az Eötvös Kollégium növendéke lett. Az iskola befejezésével egyidejűleg megszerezte a doktori címet is.

Szegeden kezdte meg munkásságát, e városhoz és egyeteméhez haláláig hű maradt. 1927 őszén az elméleti fizikai tanszékén tanársegéd lett. A húszas évek végétől bekapcsolódott a matematika oktatásába, és 1930-tól már az egyetem matematikai intézetének adjunktusaként tevékenykedett.

Fiatalon, 1932-ben habilitálták magántanárrá, s 1947-ben tanári kinevezést kapott a felsőbb mennyiségtani tanszékre. Létrehozott egy kisebb kutatócsoportot a számítógépek tervezésének és programozásának tanulmányozására, amely 1958-ban megépített egy úgynevezett "szegedi logikai gépet". 1960-tól a szegedi egyetemen - Magyarországon elsőként - kezdte oktatni a számítógépek programozását majd három évvel később az iskola kibernetikai laboratóriumát is ő vezette.

A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben levelező, majd 1961-ben rendes tagjai közé választotta. Kalmár László foglalkozott a matematikai gépek és a matematikai logika kérdéseivel, a számítógépek nyelvével, az áramkörök elméletével, valamint a formulavezérlésű számítógép problémáival. Külön csoportba sorolhatók a kibernetika orvostudományi és biológiai alkalmazásának körébe tartozó dolgozatai. Bekapcsolódott az Eötvös Loránd Fizikai Társulat munkájába, vezető szerepet játszott a Bolyai János Matematikai Társulat megalakításában, a magyar nyelvű matematikai szakfolyóiratok megindításában.

1976-ban Mátraházán érte a hirtelen halál. Szegeden, a Belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Munkásságának elismerését és megbecsülését a Neumann János Számítógéptudományi Társaság a róla elnevezett díj alapításával és adományozásával fejezte ki.

Kalmár Lászlót a magyarországi kibernetika első s egyben legkiválóbb oktatójaként s a nemzetközi tudományos élet tevékeny résztvevőjeként tisztelhetjük.

Következő községek

További községek